Pécs 1367–2017 Gondolatok az első magyar egyetem 650 éves jubileuma kapcsán

„Orbán püspök, Isten szolgáinak szolgája. A dolog örök emlékezetére. […] elhatározzuk, s egyúttal el is rendeljük, hogy az említett Pécs városában létesüljön egy studium generale, ahol örök időkre tanítsák az egyházjogot és a polgárjogot, valamint minden más tisztes tudományt, kivéve a teológiát” – olvasható az 1367. szeptember 1-jén kiállított pápai bullában. Az első magyar egyetem alapításának közelgő 650 éves évfordulója méltán töltheti el büszkeséggel a pécsi egyetemi polgárokat, hiszen az egykori intézmény szellemi örököseinek vallhatjuk magunkat. Ugyanakkor mindez jelentősen túlmutat Pécsen, hiszen ez a hat és fél évszázada történt alapítás a magyar oktatás, művelődés és kultúra történetének mindmáig kiemelkedő jelentőségű eseménye. Mindezt kellően szemlélteti, miszerint a jövőben szeptember 1. a Magyar Felsőoktatás napjaként szerepel a kalendáriumban. A közelgő ünnep kapcsán bizonyára sokakban felmerül a kérdés: miért éppen Pécset választották az egyetem székhelyévé a 14. században?

Korábban számos vélemény látott napvilágot, így – egyebek mellett – felmerült, miszerint a dél-dunántúli település földrajzi elhelyezkedése kedvező volt I. (Nagy) Lajos király déli expanziós politikája szempontjából, s ebben az egyetemnek is szerepet szánt volna. Mások azzal érveltek, hogy a balkáni területeken, főként Boszniában burjánzó eretnekek térítésének hídfőállásaként alapították volna az intézményt. Magam úgy vélem azonban, hogy a studium generale életre hívásának gondolata Koppenbachi Vilmos pécsi püspökben (1361–1374) fogalmazódott meg, s ezért esett a választás Pécsre. A püspök titkos kancellárként és kápolnaispánként 1358-tól állt az uralkodó diplomáciai testületének élén, így leginkább ő ismerhette fel a hazai egyetem alapításával járó előnyöket. E téren a főpap saját tapasztalatokkal is rendelkezett, ugyanis IV. Károly német–római császár egykori káplánjaként jól ismerte a prágai univerzitást.

Mindezek fényében nincs okunk kételkedni abban, hogy az egyetemalapítás legfontosabb célja éppen az volt, hogy Lajos király diplomatái az itáliai egyetemek helyett immár a sokkal könnyebben elérhető, s bizonyosan olcsóbb pécsi studium generalen tanuljanak. Természetesen az uralkodó hozzájárulása is szükséges volt az egyetem létrehozásához, azonban I. Lajos szerepvállalása mindössze a hivatalos szentszéki eljárás során szükséges formai feltételnek tekinthető. A püspök kezdeményező voltát mind az egyetem székhelyének kiválasztása, mind pedig a professzorok javadalmazásában vállalt szerepe egyértelműen alátámasztja. A pécsi püspökség a korszak leggazdagabb magyar egyházmegyéjeként a financiális hátteret biztosította, a püspöki székváros pedig kulturális és gazdasági központként alkalmas volt az intézmény befogadására.

A Pécsi Tudományegyetem az egykori universitas szellemi örökösének vallja magát, melyet kétségtelenné tesz, hogy az egyetemalapító Vilmos püspök címerét választotta emblémájául. A címerpajzs mezejében egy a szárainak végénél kifele hajló, a pajzs széleit érintő kereszt látható. Szárainak metszéspontjában két egymásra helyezett kulcs, Szent Péter apostolfejedelem, a pécsi székesegyház védőszentjének szimbóluma, míg a kereszt négy szárának végén egy-egy Anjou liliom látható.

 

Fedeles Tamás