Milyen volt a divat az egyetem alapításának korában?

 

Az egyetem 1367-es alapításakor az országban az Anjou-kor élte virágkorát. A nyugati világban – és Magyarországon szintén – ekkor vált először társadalmilag is kiemelkedően fontossá a ruhaviselet. A XIV. századi viseletről elsősorban a Képes Krónika miniatúráiból, a Magyar Anjou Legendárium képeikből, szobrokból, és néhány írott forrásból van releváns információnk.

A divat megszületése

 

 

A XIII. század legvégétől kezdődően már jellemző volt, hogy az az ország előkelőbb rétegei – majd később, az Anjou-korban a magyar köznemesek is – előszeretettel viselték a nyugatias öltözékeket.
A nyugati „divat” közül is leginkább az olaszos viselet volt elterjedt, ami az egyre erősödő itáliai befolyásnak volt köszönhető.

 

Férfi és női ruházat

 

  • ►   Mindazonáltal a nők viselete mindig a férfiaké előtt járt, és a XIV. században is sokkal nemzetközibb volt az ellenkező nem viseleténél.
     
  • ►   Az itáliai vonallal szinte egyidőben Magyarországon is megjelentek az öltözetben a nyújtott formák és fénylő színek, ami az Anjou-kor építészetére is jellemző.
     
  • ►   A XIV. század végére a két nem ruházata már egyáltalán nem hasonlított, hiszen tulajdonképpen ebben a században született meg annak a társadalmi jelenségnek a gyökere, amit ma divatnak hívunk.
     
  • ►   Ebben a korszakban különült el először szembetűnően a férfi, illetve a női ruházat, és felgyorsultak a viseletben történő szélsőséges újítások is, illetve megnőtt ezen változások szerepe is.
     
  • ►   A középkor e szakaszán a művészetek fejlődésével az emberábrázolás már nem egy sablonra készült, ezzel párhuzamosan pedig az öltözködésben is megjelent az egyéniség, mint meghatározó tényező.

 

Női viselet és a "sátán ablaka"

 

A XIV. században először megalakult szabócéhek kialakítottak egy új szabást; a korábbi századokban szokatlan, testhezálló öltözetet, habár már a XIII. század óta megfigyelhető a ruhák szabásának szűkülése, mint például a női viselet csípőig szorosan simult a testhez, míg övön alul bővült.

Érdekesség, hogy a női viselet alatt hordott alsóruha egyre mélyülő kivágással készült, így a test formáját láttatni engedte, ezért nevezték ezt a szabási megoldást a "sátán ablakának".
A divat terjedésében pedig a XIV. században az országok és azok területein közt utazók; a vándorénekesek és kereskedők játszották a legnagyobb szerepet.

 

Írta: Szatnik Szilvia

Forrás:
•    http://mek.oszk.hu/09100/09175/html/10.html  
•    http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/szakdoli/2003/valanszki/divat.html 
•    Czeglédy Ilona - Lovász Emese (2000): Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc) („Az Anjou-kor divatja” című fejezet) 118. – 183. o. (Letöltve: https://library.hungaricana.hu/hu/view/BAZM_Td_07_Elet/?query=SZO%3D(szobor)&pg=119&layout=s)